Awareness in action

A mai napot reggel hétkor Prashant órájával kezdtük, ő Guruji fia. Féltem kicsit, hogy nem fogom érteni, ami egyrészt be is bizonyosodott, de leginkább azért, mert még kihangosítva is nagyon halk volt nekem. Amit hallottam azt viszont jobban értettem, mint amire számítottam. Más kérdés, hogy a percekig kitartott ászanákban mennyire koncentrálsz a filozófiára. Awareness in action, action in awareness, awareness through action, action through awareness, awareness by action, action by awareness, awareness with action, action with awareness, awareness on action, action on awareness…

A végére eléggé elfáradtam, de azért még két óra saját gyakorlás belefért. Tele volt a terem és találkoztunk a magyar workshopokról ismert szlovén Alessel is.

Ebédre egy nemzetközi csapat jött össze, Claire Belfastból, Juan Bangkokból.. Én a bejárónőnk főztjéről a mai nappal lemondtam, egy fél órát elvett az életemből, hogy a házinéninkkel és a bejárónővel együtt megpróbáltuk kikalkulálni és megbeszélni a főzés részleteit. A házinénink indulás előtt megjegyezte, hogy “you have nice figure” :), majd felajánlotta hogy elvisz a robogóján, de azt inkább nem vállaltam be látva az indiai közlekedési kultúrát.

Délután egy olyan terápiásnak nevezhető órán voltunk megfigyelni, ahol kisebb-nagyobb problémákkal gyakoroltak a résztvevők. Ugyanaz a tanár tartotta (a neve még mindig nem derült ki), aki tegnap a senior citizen órát és most is nagyon jó volt.

Óra után leszaladtunk a shopba, ami végre kinyitott, vettünk némi eszközt és könyvet. Marcsival egy élmény közlekedni, mert mindenki megnyílik neki, a shopban leültettek minket és elkezdték lerajzolni, hogy a kötél vásárlásakor mire figyeljünk, majd oda is adták a rajzot, hogy hogyan kell lemérni. Emiatt persze majdnem lekéstük az esti kezdő óra megfigyelését. 50 perc álló póz, baddha konasana, chattuspadasana majd savasana volt a menü.

Ezek után a jól bejáratott helyünkre vettük az irányt, ahol egy izraeli fiú csatlakozott hozzánk vacsira. Az étteremben az egyik pincér annyira kedves, hogy gondolkoztunk rajta, hogy hazahozzuk :) A fresh lemon sodát (lásd lentebb) kitölti, kikavarja nekünk belőle a szénsavat, kiszedi a tányérra az ételt és nagyon figyelmes is. És persze mindig mosolyog, billegő fejjel.

Photo 2016. 07. 05. 20 25 04

Comments are closed