Reggel kényelmesen, nem sietősen indultunk gyakorolni, miután kaptam egy ágyban éneklős szülinapos közben regenerálva gyakorlós köszöntést. Később végre én is láthattam legújabb kedvenc háziállatkánkat, aki Marcsi fürdőjének az ablakán pihenget, lásd a képen.
Csendes gyakorlás után találkoztunk Lindával is (ő korábbra ment) és megbeszéltük, hogy elmegyünk egy eszközös boltba. A riksás persze most is csak googlemaps segédlettel talált oda, egy lakóövezet közepére igyekeztünk, ahová külön sorompón kellett áthajtanunk. Ott már útba igazítottak minket, három fehér nő egy riksában csak egy házhoz mehet. Tanakodtunk, hogy hogy jutunk be, mert csengő az nem szokás, vagy nagyon ritka. Aztán egyszer csak kinéztek az ablakon és angol gyakorlótársaink mosolyogtak le ránk fentről, ők már éppen indulófélben voltak. A bolt most is egy lakás volt, ahol a szekrények, ágyneműtartók telis-tele voltak ruhaneművel, eszközökkel. Természetesen itt is sikerült vennünk ezt-azt, annyira hihetetlenül olcsó minden otthonhoz képest, hogy muszáj vásárolni. A boltos nénit megkértük, hogy csinálhassunk vele képet, erre elszaladt és feltette a bindit a homlokára, nagyon cuki volt.. Szegényeket jól feltartottuk ebédidőben.
Annyira eltöltöttük az időt, hogy ebéd után szinte indulhattunk is vissza az Intézetbe, ahol délután megfigyeltünk egy kezdő női jógát. Az esti órán most csak megfigyelő voltam. Raya ismét nagyon jól felépített és szisztematikus órát tartott és jó a humora is.
Óra után mondtam a lányoknak, hogy menjünk el plázázni. Nagy nehezen rájöttünk korábban, hogy a nagy piros épület amit egyik eltévedésünk során láttunk, az az utcánk végén van és egy nyugati típusú plázát rejt. Az első szintig jutottunk, mert a lányoknak el kellett menniük. Én még maradtam kicsit, aminek az eredménye az alábbi lett, lásd a képen (pedig nem akartam indiai ruhát, de mivel Guru Purnima lesz jövő kedden és szinte csak játszós ruhám van, kellett..). A plázába fémdetektoros kapun kell bemenni, átvizsgálták befelé is a táskánkat. Kifelé jövet pedig be kellett mutatni a blokkot és számszerűleg ellenőrizték, hogy annyi dolog van-e nálad valóban, mint ami a számlán van.
Mikor hazaértem kiderült, hogy lányok szerveztek nekem meglepit (azért kellett elmenniük), kaptam egy igazi csokitortát! meg ajándékot is. Jó kis nap volt
És hogy ne legyen uncsi a vége, a szelfibotozás még mindig nem az igazi: