Marcsi barátnőm részéről jött az ötlet, hogy jöjjünk el Szardíniára. Mivel még mi sem voltunk itt, rábólintottunk. Persze Zoli megnézett egy utazós videót, ahol jól lehúzták, így ő mérsékelt érdeklődéssel indult útnak. Annyira sűrű volt a szeptember és az október is, hogy mindent jó későn intéztünk el – szállás, autó.
Marcsiék bőröndjét át kellett pakolnunk, mivel volt egy kis félreértés, azt hitte feladós a poggyász, amit vettünk. Hát nem az volt, így a mi kölcsönbőröndünkkel jöttek el, a kisolló pedig a taxis ismerősünknél maradt megőrzésre.
A repülőút sima volt, kb. 1 és 3/4 óra múlva landoltunk is. Az algheroi reptérről busz hoz be a városba, fejenként 1,30 euroért. Kicsit várni kellett rá, addig élveztük először a reptéri kávézó szolgáltatásait majd a felhők fölött elakadó napsütést. Alig 20 perc múlva már a hotelnél voltunk, ahol a szoba még nem volt kész, de a poggyászt addig letehettük a megőrzőbe a hotelen belül.
Elindultunk a város felé, délelőtt tízkor kb. A parton haladtunk, közben hol rákezdett igazán esni, hol csak szemetelt. Szembejött egy kávézó, így beültünk egy snackre – süti és Beninek egy szendvics. Közben erősebben rákezdett az eső..szerencsére nem tartott sokáig, így haladhattunk tovább az Óváros felfedezésére.
Romantikus kis utcák, kiteregetett ruhák, keskeny utcácskák jellemzik az Óvárost. Beni és Marcsi megéhezett, így beültünk egy előzetesen kinézett étterembe (min. 4.6 google értékelés), ahol a fiúk tenger gyümölcseit ettek. Jó kis hely volt, megérdemelte a pontjait.
Sétálgattunk, nézelődtünk, majd lekeveredtünk a tengerpartra, ahol én felfedeztem egy macskakolóniát, melyet a város támogat – macskaházak voltak ott felállítva, etették őket, vigyáztak rájuk. Volt egy szürke Giovanni Gatto (gy.k. Macskafogó) is
A parton fut a régi városfal, ahonnan remek kilátás nyílik a kikötőre és a kisebb, nagyobb, illetve egy-két hatalmas jachtra is. A szürkével mennék egy kört..
Hazamentünk a szállásra, a fiúk lepihentek, mi Marcsival elsétáltunk bevásárolni, a mai vacsorát és a holnapi reggelit is beszerezve. Utána lementünk ketten a partra, ami a hotelünktől 2 percre van. Kiültünk beszélgetni, hallgatni a tenger morajlását, figyelve a homokot ásó kutyákat. A naplemente itt is csodaszép.
A hotelszobában megvacsiztunk, és Beni csatlakozásával immáron hárman besétáltunk még a városba újra. Egy kis téren ülve, proseccot kortyolva fejeztük be az estét.