A reggel ismét hanghatással indult, az ablakon kinézve láthattam, hogy egy szent (?) ember énekelve/kántálva járja az utcánkat. Volt aki kiment hozzá és adott neki némi hozzájárulást. 
Kilenckor kezdtünk, így volt időm elsétálni a helyszínre. A képen látható érintésvédelmileg kissé aggályos buszmegálló mögött haladok el amikor gyalog megyek, előtte általában nincs hely, mert emberek ülnek a padon, előttük meg korlát és már az úttest van. Nem teljesen értem ezt a korlátos dolgot, mentem már át olyan zebrán, ahol az út közepén le volt zárva betontömbbel, de ha kikerülted, a másik oldalán folytatódott a zebra. Azt is megfigyeltem, hogy itt nem vágnak ki fát, ami útban van, köréépítik a házat, a kerítést, a járdát, nem gond, majd te kikerülöd.
Abhi vezette fel a reggelt azzal, hogy Geetának is itt lenne a helye velünk ünnepelni, így hogy “részt vehessen”, a ma reggeli szekció egy jó tizenéve videóra vett Geeta hátrahajló óra volt. A felvétel minősége nem volt a legjobb, és néha nehezen is érhető, de Abhi többször megállíttatta azt és elmondta mire kell figyelni. A harmadik póz fejenállás volt, majd utána csak hátrahajlások voltak, köztük dropback is.
Ebédelni Lauhával és Zolival hármasban mentünk a Wadeshwarba, ahol kipróbáltuk a fried idlit is, de mivel elfelejtettünk fotót késízteni róla kivételesen, így meg sem történt valójában. Utána egy általam kinézett kávézóba elsétáltunk, itt volt egy keskeny utca, ami kicsit sikátoros volt, volt ott borbély, lakóház, volt aki ott mosott, kifőzde is. De teljesen nyugis volt ez a rész is, csak elsőre tűnhet ijesztőnek.
A kávézóban kérdezem a kissrácot, hogy van-e alternatív tej, mondja, hogy nincs sajnos, csak rendes. Ok, beszéljük, hogy akkor átmegyünk szembe a másikba, hátha ott van. Erre válaszol nekem, de tudok nektek rendelni. Így maradtunk, mindenki megkapta a mandulatejes kávéverzióját, ettünk egy browniet is. Maga a kávézó – Flying Gypsies – egész nyugati volt.
Zoli hazament dolgozni, mi meg vissza a teremhez a délutáni szekcióra, melyet Raya tartott. Nagyon bírom a stílusát,
megkérdezte tőlünk, hogy kb. hány kezdőnek szoktunk órát tartani, 50-nek? Mindenki meghökkenten nézett és mondták, hogy pár embernek, erre elmosolyodott és azt válaszolta, hogy ezt itt India, itt sok ember van 
(I live in India. We have people.)
Az igazításokról szólt a délután, csavarásokban, fejjel lefelékben kinek hogyan segítesz, melyet illusztráltak, majd egymáson gyakoroltuk azokat. Elmondta, hogy amikor viszont ott vagy és igazítasz, akkor az érintésed és a hozzáállásod gyengéd és lágy legyen. Mindemellett a segítés nem igazán jó szó, mert azt feltételezi, hogy segítségre (és nem pl. támogatásra) van szükséged.
Snack és chai után meglátogattam a helyi Himalya Herbal boltot, némileg szélesebb választékkal bírnak itt, mint nálunk. Utána másodjára sikerült hívni egy uber-riksát, míg vártam, Batman nagyságú denevérek repkedtek a fejem felett. Elmentem egy ajurvéda konzultációra. Kaptam pár bogyót, olajat és egy kezelési tervet is. A doktornő Jay ismerőse, nagyon kedves volt, mert autóval haza is dobott utána. Mivel nem voltunk éhesek, így a mai vacsit kihagytuk.
Az utolsó képen a sportközpontban látható kedvenc hirdetésem van.
English version:
The morning started again with sound effects; looking out the window, I could see a holy man chanting as he walked down our street. Some people went out to him and gave him some contributions.
We started at nine, so I had time to walk to the venue. I passed by the bus stop visible in the picture, which is somewhat concerning in terms of safety. Usually, there isn’t any space in front of it because people sit on the bench, and in front of them is a railing, with the roadway right behind it. I don’t quite understand this railing situation; I’ve crossed a crosswalk where the middle of the road was blocked by a concrete block, but if you navigated around it, the crosswalk continued on the other side. I also noticed that they don’t cut down trees that are in the way; they build the house, fence, and sidewalk around them. It’s not a problem; you just navigate around it.
Abhi started the morning by saying that Geeta should also be here to celebrate with us, so to “participate,” this morning’s section featured a video of Geeta’s backbending class from about ten years ago. The quality of the recording wasn’t the best, and it was sometimes hard to understand, but Abhi paused it several times and explained what to pay attention to. The third pose was a headstand, followed by only backbends, including dropbacks.
We went to have lunch with Lauha and Zoli at Wadeshwar, where we also tried fried idli, but since we forgot to take a photo of it exceptionally, it didn’t actually happen. After that, we walked to a café I had picked out; there was a narrow street that felt a bit like an alley, with a barber, a residential building, someone washing there, and a small eatery as well. But this area was completely calm; it might seem intimidating at first.
At the café, I asked the young guy if they had alternative milk, and he said unfortunately not, just regular. Okay, we talked about going to the one across the street, hoping they would have it. He responded that he could order for us. So we stayed, and everyone got their almond milk coffee version, and we also had a brownie. The café itself – Flying Gypsies – was quite western.
Zoli went home to work, and we went back to the hall for the afternoon session led by Raya. I really like his style; he asked us how many beginners we usually teach in a class, 50? Everyone looked surprised and said a few people, to which he smiled and replied: I live in India. We have people.
The afternoon was about adjustments, helping each other in twists and upside-down positions, which we illustrated and then practiced on each other. It was mentioned that when you are there and making adjustments, your touch and attitude should be gentle and soft. Moreover, “helping” is not really a good word because it implies that you need help (and not, for example, support).
After a snack and chai, I visited the local Himalaya Herbal store, which has a somewhat wider selection than ours. Afterwards, I managed to call an uber-rickshaw for the second time, while I was waiting, bats the size of Batman were flying above my head. I went for an Ayurveda consultation. I received a few pills, oil, and a treatment plan as well. The doctor was a friend of Jay, she was very kind because she gave me a ride home afterward. Since we weren’t hungry, we skipped dinner today.
In the last picture, you can see my favorite advertisement at the sports center.