Itt egyik nap sem könnyű, na, nem is nehéz, de azt érzem, hogy csak futok saját magam után (mint otthon is?). Reggel gyakorlás, aztán 3-3,5 óra ebédszünet, hazaesek, este vacsi valahol és éjjel fél 12, mire leülök blogot írni. Hová tűnik az idő? Ezt mondjuk az eltelt évekkel kapcsolatosan is feltehetném, mert már 7 éve, hogy itt jártam utoljára. A közösség is öregszik, legalábbis, aki most itt van, azért erősen középkorú. Akik vendégtanárként tanítottak minket az oktatóképzés alatt cc. 13! éve, ott van összehasonlítási alapom is. Az idő múlása a jelenlegi indiai tanárok részéről is elő-előkerül a gyakorlások, tanítások során.
Prashanttal kezdtük a mai napot. Fejenállás, pasrva sirsasana, csavarások voltak napirenden. Vannak erős kávé típusú ászanák, melyek a test kémiai összetételét is meg tudják változtatni. Gyakorolj úgy, hogy az ászana maga legyen a következmény, nem a gyümölcs, hanem annak a magja. Szó volt a beszéd és a gondolatok alakulásáról, hogy a szavak gondolatokat, a betűk pedig szavakat formálnak. Maga a nyelv egy beszéd rendszer. Mindez a Patanjali invokáció után következett:
| Yogena cittasya padena vacam Malam sarirasyaca vaidyakena Yopakarottam prvaram muninam Patanjalim pranjaliranato’smi Abahu purusakaram Sankha cakrasi dharinam Sahasra sirasam svetam Pranamami Patanjalim |
Ó szentek legnemesebbje Patandzsali Meghajlok előtted, ki az elme derűjéhez megalkottad a jógát A beszéd tisztaságához a nyelvtant A test tökéletesítésének a gyógyírját Alázatos fővel állok előtted ó Patandzsali Kinek külső teste emberi alakot ölt Kinek karjai kagylót és korongot tartanak Kinek fejét az ezerfejű kobra koronázza Ó Te aki Adisésa inkarnációja vagy Tiéd minden üdvözletem |
A tegnapi napból kimaradt, hogy láttam végre tehenet Puneban, egy bádoglemezzel védett építkezés és az út találkozása közötti kb. 1m széles sávon vol 5 tehén kikötve, legelték a kiégett füvet, gondolom a gazdájukkal. Mellettük lakóházak, parkoló autók.
A PYC, azaz Hindu Gymkhana nevű sportlétesítmény legfelső szintjén vagyunk és ma egész madárseregletet láttam. Azt már korábban észrevettem, hogy van egy (vagy több) sas fészek, mert állandóan ott köröznek és le is szállnak. Ma viszont egy (szerintem) papagájhad is érkezett a tetőhöz.
Lauhával ebédeltünk a bevált Vaishaliban. Ma egy újabb formájú dósát ettem, chai kíséretében. Amennyire nem tűnik nehéz ételnek, annyira laktató. Amúgy gluténmentes, mert csicseri és rizslisztből van.
Ebéd után visszamentem a helyszínre, még bőven volt idő, de kicsit pihenni akartam. Persze közben foglaltam Mumbaiba szállást is. Hiszen vasárnap indulunk hazafelé irányba. Ez most azért nekem még elképzelhetetlen, hogy a 30 fokból megyünk a hóba, jaj!
A második szekciót Raya vezette, aki annak ellenére, hogy utcai ruhában volt és említette, hogy jól beebédelt simán mutatott egy állóhelyzetből hidat illusztrációként. Látta, hogy van, aki elfáradt és lefeküdt, de mondta hogy nincs gondja azzal, ha nem figyelünk rá 
A gyakorlás legegyszerűbb elkezdése az, hogy csak csinálod. Ne foglalkozz elsőre a precizitással, csak csináld. Mesélt saját sztorit, hogyan kezdett el ő maga gyakorolni Guruji javaslatára, de gyakorlatilag útmutatás nélkül. Guruji akkor kérdezte meg csak tőle, hogy hol volt, ha nem volt gyakorolni, amúgy csak konstatálta, hogy jelen van. Javasolta, hogy ismerjük meg jobban a Jóga új megvilágításban könyvet. Illetve, a gyakorlás iránti fegyelmezettség az saját magadból kell, hogy kiinduljon.
A harmadik szekciót Srineet vezette. Dolgoztunk az elülső és a hátsó testfelszín nyitásán is. Jól összerakott szekvencia volt, számos technikát adott a légzéssel kapcsolatosan az ászanák továbbfejlesztésére. Fejenállásban a sarokra koncentrálva kilégzés a saroktól a vádlin át, majd a vádlitól a comb hátsó felszínen át, majd a combtól a deréknál, majd a deréktól a mellkas hátsó felén ki, majd a mellkas hátsó felétől a koponyán át kilégzés. A következő egységben mindig a saroktól indulva ugyanezeken a pontokon át kilégzés. Az ászanákban egy meditatív állapot létrejövetele kellene megtörténjen.
Hazasétáltam, közben fotózkodtam a fenti iskoláscsoporttal, meg készült pár egyéb kép is. Az utca aljában van egy chai stand, ami Zolinak valamiért nagyon szimpi. Be volt zárva pár napig és aggódott, hogy mi lehet velük. Ma már újra nyitva, kb. 50 ember álldogált előtte. Jól mehet az üzlet neki.
Este Jayjel hármasban elmentünk újra a sárga ajtós étterembe, ahol én ugyanazt ettem, a fiúk kipróbáltak újdonságot is. Ismét felülmúlhatatlan volt. Ez is olyan étterem, hogy bármit választasz az étlapról, az jó. Az egyik magasabb rendű pincér – itt is van aki csak hoz-visz dolgokat, aki rendelést is felvesz és aki kisfőnökösködik – utóbbi, odajött hozzánk, hogy örül, hogy visszatértünk. Beszéltük, hogy biztos nem Jayre emlékezett
English version:
Not a single day here is easy, well, it’s not hard either, but I feel like I’m just running after myself (like at home?). Morning practice, then a 3-3.5 hour lunch break, I come home, have dinner somewhere in the evening, and by midnight, I sit down to write a blog. Where does the time go? I could ask this in relation to the years that have passed, as it has already been 7 years since I was last here. The community is aging too, at least those who are here now are definitely middle-aged. I have a point of comparison with those who taught us as guest teachers during our teacher training about 13 years ago. The passage of time also comes up occasionally from the current Indian teachers during practices and teachings.
We started today with Prashant. Headstands, pasrva sirsasana, and twists were on the agenda. There are strong coffee-type asanas that can also change the chemical composition of the body. Practice in such a way that the asana itself is the consequence, not the fruit, but its seed. There was talk about the formation of speech and thoughts, that words form thoughts, and letters form words. The language itself is a system of speech. All this followed the invocation of Patanjali:
| Yogena cittasya padena vacam Malam sarirasyaca vaidyakena Yopakarottam prvaram muninam Patanjalim pranjaliranato’smi Abahu purusakaram Sankha cakrasi dharinam Sahasra sirasam svetam Pranamami Patanjalim |
To the noblest of sages, Patanjali, who gave us yoga for serenity of mind, grammar for purity of speech and medicine for the perfection of the body, I salute. I salute before Patanjali whose upper body has a human form, whose arms hold a conch, and disc and a sword, who is crowned by a thousand headed cobra. Oh incarnation of Adisesa my humble salutations to thee. |
Yesterday, I missed writing down, that I finally saw a cow in Pune; there were 5 cows tied up in a strip about 1 meter wide between a construction site protected by a metal sheet and the road, grazing on the burnt grass, I assume with their owner. Next to them were residential houses and parked cars.
We are on the top level of the PYC, a sports facility called Hindu Gymkhana, and today I saw a whole flock of birds. I had already noticed earlier that there is a (or more) eagle nest because they constantly circle there and also land. However, today a (I think) flock of parrots also arrived at the roof.
I had lunch with Lauha at Vaishali. Today I ate a different type of dosa, accompanied by chai. As much as it doesn’t seem like a heavy meal, it is quite filling. By the way, it’s gluten-free because it’s made from chickpea and rice flour.
After lunch, I went back to the venue; there was still plenty of time, but I wanted to rest a bit. Of course, in the meantime, I also booked accommodation in Mumbai. After all, we are heading home on Sunday. It still seems unimaginable to me that we are going from 30 degrees to snow, oh no!
The second session was led by Raya, who, despite being in casual clothes and mentioning that he had a good lunch, easily demonstrated a bridge from a standing position as an illustration. He saw that some were tired and lay down, but he said he didn’t mind if we didn’t pay attention to him The simplest approach to practice is just to do it. Don’t worry about precision at first, just do it.
He shared his own story about how he started practicing on Guruji’s suggestion, but practically without guidance. Guruji only asked him where he had been if he hadn’t been practicing; otherwise, he merely acknowledged his presence. He suggested that we get to know the book “Light on yoga” better. Moreover, the discipline towards practice should come from within yourself.
The third section was led by Srineet. We worked on opening both the front and back surfaces of the body. It was a well-structured sequence that provided numerous techniques related to breathing for the advancement of the asanas. In headstand, focusing on the heels, exhale from the heel through the calf, then from the calf through the back surface of the thigh, then from the thigh at the waist, then from the waist through the back of the chest, and finally exhale from the back of the chest through the skull. In the next unit, always starting from the heel, exhale through the same points. A meditative state should occur within the asanas.
I took a walk and took photos with the school group above, and a few other pictures were also taken. At the bottom of the street, there is a chai stand that Zoli really likes for some reason. It was closed for a few days, and he was worried about what might have happened to them. Today it was open again, and about 50 people were standing in front of it. Business must be good for him.
In the evening, Jay and I went back to the restaurant with the yellow door, where I had the same thing again, and the boys tried something new. It was once again unmatched. This is one of those restaurants where anything you choose from the menu is good. One of the highest level waiters—there are those who just bring and take things, those who take orders, and those who act like little bosses—came over to us and said he was glad we returned. We joked that he probably didn’t remember Jay, but us