Korán kellett ébrednünk, mivel az előző nap lefoglalt hajótúra miatt át kellett érni Nidri városába, ami kb. 20 percre fekszik tőlünk. Feri vezetett, leparkoltuk a szervező által javasolt placcra és lesétáltunk a kikötőbe. A miénk szerencsére egy kisebb hajó volt, hamarosan el is indult. Útközben elhaladtunk a Skorpió sziget mellett, ami korábban az Onassis család birtokában volt, illetve Jackie Kennedy is élt itt. Ma egy orosz tulajdonosa van, aki egy privát, milliomosoknak szóló hotelt és klubot építtet rajta az idegenvezetőnk szerint.
Az első megálló a Lakka Beach, egy kis kavicsos part, sziklákkal körbevéve, ahol kb. 40 perc fürdés időnk volt. Volt pár szürke hal, a víz kellemes volt. A fiúk oldalt megnézték a sziklás részt is, én csak matracoztam.
Következőre a Papanikolis barlangnál álltunk volna meg fürödni, de épp túl sok hajó volt ott, így visszafelé néztük meg, de fürdés helyett csak behajóztunk, meg kitolattunk. Papanikolis bújt meg itt a második világháború alatt egy tengeralattjáróval az olaszok elől.
A legjobb meglepi az út során az volt, hogy egy ideig delfinek kísérték az utunkat, mutogatva magukat a fotózó és videózó turistáknak.
A következő megálló az út fő attrakciója, az Atokos sziget, mely magánkézben van, de a tulajdonos engedi a turizmust. Arról híres, hogy malacok élnek itt, akikkel lehet pl. úszni. Ha jól értettem azért hozták őket a szigetre, hogy vizet keressenek, aztán itt ragadtak és elszaporodtak. Instrukcióként megkaptuk, hogy ne simogassuk őket, főként ne etessük. Nyilván ezt sokan nem tartották be. Volt egy hím, aki mintha kinézett volna kicsit magának, mert többször olyan érzésem volt, hogy követ, de aztán elterelődött a figyelme. Később a hajón Bedi beszélgetett egy nővel, akit az egyik megharapott, pedig nem csinált elvileg semmi olyat, amit nem kellett volna. Nem volt szép a sebe. Egy idő után, a megszabott 1 és 1/4 órán belül visszaszálltunk a motorcsónakba, hogy vissza vigyen a hajóhoz, ugyanis itt annyi kishajó, jacht és 
turista hajó volt, hogy nem tudtunk közel menni a parthoz.
Ithaka szigetére érkeztünk, Kioni városába, ahol szintén kb másfél óránk volt, itt ettünk egy görög salátát, Bedivel kicsit shoppingoltunk, majd véget is ért az időnk. Nagyon megfogott a sziget hangulata, nagyon kis csakádias, bensőséges volt. A templom mellett indult egy kövezett út, ahol ki volt táblázva, a sziget melyik települése mennyi idő alatt érhető el, a leghosszabb max két óra volt.
Visszafelé a barlang után ismét megálltunk a Lakka Beachen fürödni, aztán Nidri kikötőjébe visszahajóztunk. Egy esőfelhő volt fölöttünk és szemerkélt is, amíg az autóhoz értünk.
Este Sivota városába mentünk vacsorázni, ami autóval kb. 7 percre van. A tengerparton éttermek és boltok sorakoznak, az autóút köztük vezet, néha egy-egy széket arrébb kell tenni, hogy elférj. Találtunk egy parkolót, mely az egyik étteremhez tartozott, ahová mi szándékoztunk menni, az a mellette lévőnél volt kitáblázva. Ebből majdnem lett is gond, ugyanis leállított minket annak az étteremnek a behívó embere, hogy akkor oda üljünk be. Mivel mindenki gondolkozott milyen választ adjon, mondtam neki, hogy mi a másikban parkolunk és ott is fogunk enni, majd otthagytuk. Abban megállapodtunk, hogy ez az agresszív marketing ellentétes hatást ért el, mert biztos, hogy hozzá nem fogunk menni enni legközelebb se. Zoli talált olyan macskát, akit hazahozna, de csak megetette bárányfalatokkal.
We had to wake up early because, due to the boat tour we booked the previous day, we needed to get to the town of Nidri, which is about 20 minutes away from us. Feri drove, we parked in the spot recommended by the organizer, and walked down to the harbor. Fortunately, ours was a smaller boat, and it soon departed. On the way, we passed by Skorpios Island, which used to belong to the Onassis family, and Jackie Kennedy also lived here. Today, it has a Russian owner who, according to our guide, is building a private hotel and club for billionaires on it.
The first stop was Lakka Beach, a small pebble shore surrounded by rocks, where we had about 40 minutes to swim. There were a few gray fish, and the water was pleasant. The boys checked out the rocky area on the side, while I just floated on a mattress.
Next, we would have stopped at the Papanikolis Cave to swim, but there were too many boats there at the time, so we checked it out on the way back. Instead of swimming, we just sailed in and backed out. Papanikolis hid here during World War II with a submarine from the Italians.
The best surprise during the trip was that for a while dolphins accompanied us, showing off for the tourists taking photos and videos.
The next stop was the main attraction of the trip, Atokos Island, which is privately owned, but the owner allows tourism. It is famous for the pigs that live here, with whom you can, for example, swim. If I understood correctly, they were brought to the island to search for water, then they stayed and spread. We were instructed not to pet them, and especially not to feed them. Obviously, many people did not follow this. There was a male pig who seemed to like me, because several times I felt like he was following me, but then his attention got diverted. Later on the boat, Bedi talked to a woman who had been bitten by one, even though she supposedly hadn’t done anything she shouldn’t have. Her wound didn’t look nice. After a while, within the allotted 1 and 1/4 hours, we got back into the motorboat to take us back to the ship, because there were so many small boats, yachts, and tourist ships here that we couldn’t get close to the shore.
We arrived at Ithaka Island, in the town of Kioni, where we also had about an hour and a half. Here we ate a Greek salad, did a bit of shopping with Bedi, and then our time was up. I was really taken by the atmosphere of the island; it was very cozy and intimate. Next to the church, a paved road started, with signs showing how long it takes to reach each settlement on the island, the longest being a maximum of two hours.
On the way back after the cave, we stopped again at Lakka Beach to swim, then sailed back to the port of Nidri. There was a raincloud above us and it was drizzling as we reached the car.
In the evening, we went to the town of Sivota for dinner, which is about a 7-minute drive away. Along the seafront, there are rows of restaurants and shops, with the road running between them; sometimes you have to move a chair aside to get through. We found a parking lot that belonged to one of the restaurants, but not the one we intended to go to. This almost caused a problem, as the host from that restaurant stopped us and insisted we sit there. While everyone was thinking about what to say, I told him that we parked at the other place and would eat there, then we left. We agreed that this kind of aggressive marketing had the opposite effect, and we definitely won’t go there to eat next time either. Zoli found a cat he would have taken home, but he just fed it with some lamb bites.