2019.12.17.
A mai nap szétvált a kis csapat, a 21, majd másnap 30km tekerés után Gyöngyiék is in
kább a pihenést választották, így csak mi ketten Zozóval indultunk reggel útnak Angkorba ismét biciklivel (a mai nap végét 38 km-rel zártuk).
A célunk a kimaradt kisebb templomok megnézése volt, így szép sorban haladtunk végig az útvonalon. Az első napon szereztem még a jegypénztárnál egy offline (papír) térképet, annak mentén terveztük a napot. Az első 3 kinézett templomnál mondta az őr, hogy felejtősek, az egyik messze van, a másik annyira az erdőben, hogy nem találnánk meg, a harmadik meg egy falu közepén – azt mondjuk nem értettem azt miért nem nézhettük meg.
Így végül a n
egyedik kinézettel kezdtünk, a Krol Romeas nevűvel, ami tulajdonképpen egy kör alakban megmaradt fal volt, Zozó szerint úgy nézett ki, mint egy római kori amfiteátrum.
A következő templomunk a Preah Khan volt, amire rájöttünk miután végigjártuk, hogy már voltunk itt két éve, csak a másik irányból jöttünk be. Ez egy hatalmas templom, jó állapotban. A képen talán látszik, hogy milyen sok oldalsó épülete is volt. Egy híd vezetett be hozzá. Itt a templomon belül találkoztunk egy őrrel, aki felajánlotta, hogy csinál rólunk képet, beállított minket pózokba. Miután végzett 2 képet készített, mondta, hogy egy kis borravalót adhatnánk neki. Kapott 
Ez után két kisebb következett, a Prei és a Banteay Prei, ezek egy homokszerű felső rét
egű úton voltak elérhetők, ahol az én városi bérelt biciklimmel érdekes volt közlekedni, de ha megvolt a lendület, akkor nem volt gond. Sok templom meg van hatalmas fagerendákkal támasztva, összekötve, megerősítve és így “tartja a formáját”.
A következő ismét egy már látott templom volt, de ez volt Zozó kedvence, így ezt biztosan meg akartuk újra nézni, a Neak Poan. Egy fapallón, egy tavon át vezet be az út, majd a kis szigeten szintén vízzel körbevéve található a templom. Szuper hangulatos és nyugalmas az egész. Az odavezető úton persze árusok, ahol 2 éve egy könyvet, most pedig két pólót sikerült beszereznünk.
Krol Ko a következő kisebb templom, ahol jártunk. Itt is, ahogy sok helyen a földön is hevernek a templom kövei, egymáson, sorba rendezve, ledőlés után. Nekünk a nagy látványos templomok mellett ezek is ugyanúgy tetszettek. Szerencsére itt kevesebb a turista is, lehet mentes fotókat készíteni. Ezen templom előtt volt egy kis fedett rész, ahol a templom őre aludt/pihent egy függőágyban, a kis családja, anya és gyerek pedig mellette. El tudom képzelni, hogy akár ott is lakhatnak, de legalábbis a környéken gondolom. Egyébként a riksasofőrök is azt csinálják, hogy egy napra kibéreltetik magukat vagy kibérlik őket, amíg az utas templomot mászik, addig ők a riksa utasrészében felkötött függőág
yban lazítanak. Lenne mit tanulnunk az életfelfogásukból.
Végül megnéztük a már látott Ta Som-ot is. Ezután még láttunk az út mentén pár templomot, de azokban már jártunk, így csak a kőtábláikat fotóztam le. Ez nagyon szuper, hogy kitették melyik templom melyik, mert utólag ha visszanézed is tudni fogod. Én 2017-ban kitaláltam, hogy majd sorba teszem őket külön templomkönyvtárakba, ez azóta váratott magára. Ma, útban Bangkok felé a repülőn kezdtük el rendezni azokat a képeket.
A már szokott útvonalon hazatekertünk. Egy szobára kértünk late check-outot, hatig ott maradhattunk, ez a mi szobánk lett (Lacikával hárman aludtunk), így Gyöngyiék miután mi elmentünk átcuccoltak. Mikor hazaértünk senkit nem találtunk otthon, de aztán kiderült, hogy Gyöngyiék a tetőn medencéznek. Csatlakoztunk hozzájuk, majd befutott Lacika is a városnézésből. Zuhany után kijelentkeztünk a hotelből, majd a szomszédes indiai étteremben vacsoráztunk kisebb bökkenőkkel – nem értett a kislány angolul, nem vette fel teljesen a rendelést, rosszul számoltak a számlán.. Kambodzsában sok helyen annyira fiat
alok dolgoznak, hogy olyan érzésed van, mintha gyerekek lennének.
Reggel Gyöngyiék leszervezték az előző napokban megbeszélt riksást, így indult a kaland, hogy öten hogy férünk el és hogy nem borulunk fel a reptérre menet. Ez egy olyan riksa, hogy elől egy rendes motor van és arra utánfutószerűen van ráapplikálva az a rész, ahol az utasok ülhetnek. Minden rendben volt, kaland volt hármójuknak, nekünk megszokott
Sikeresen kiértünk a reptérre, ahol bár becsekkoltunk online, mégis oda kellett menni a checkin pulthoz. Kicsit para volt, hogy túllépjük a súlykorlátot, de nem érdekelte őket. A többi sima ügy volt, így elhagytuk Kambodzsát, hogy kb. egy órás repülés után megérkezzünk Bangkokba.
Bangkokban a már jól bevált Grab alkalmazással (helyi Über) öt percben belül szereztem a taxisok által ajánlott ár feléért egy hat személyes autót, aki kb fél óra alatt elhozott minket a szállásra. Egy sikátorból nyílik, van erkélyünk, ami a sikátorra néz..de csak egyet alszunk itt és a szoba ok, meg tiszta is.