Reggel az utolsó futással, majd az első és egyben utolsó porosi strandolással búcsúztunk Porostól. Megettük az utolsó paradicsomokat és megittuk az utolsó pékséges kávékat, amit a figyelmetlen kislány eladóktól kaptunk (össze-vissza számoltak pl.) Zozó leugrott a fentebbi magaslatról, le is ért a lába becsapódáskor.
Útra keltünk, hogy megnézzük Lassit. Ebből az lett, hogy lesétáltunk már ott egy strandra, ittunk egy frissítőt és némi snacket. Ismét iszonyú meleg volt. Pont arról beszéltünk, hogy ez más érzetű meleg, mint Távol-Keleten, valahogy melegebb.
Időközben eltelt az idő, hogy átvehessük a szállásunkat Argostoliban. Egy gyűjtő weboldalon keresztül lett foglalva, azonban mondták, hogy 44 eurot engednek, ha készpénzzel fizetünk, azért itt is megy az ügyeskedés.
Némi pihi után visszavittük az ismét jó szolgálatot teljesítő Pandát. Minden ok volt, így átsétáltunk a reptérhez, hogy visszajussunk az amúgy kocsival 10 percre lévő Argostoliba. Taxi volt egy opció, de van helyi buszjárat is, ami szerencsénkre épp jött pár perc után, így azzal, ugyan fél óra alatt kb, de visszaértünk a városba. Hihetetlen szűk utcákon préselte magát át a sofőr helyenként.
Fotózkodtunk egyet a parton sétálva, majd elindultunk teknőslesre. Ja, ismét találtunk egy telefont, volt egy helyi hajótúrás csoport nekik odaadtuk, azt mondták leadják a rendőrségre – a srác azzal kezdte, hogy leszedte a hátlapot és volt benne egy bankkártya is. Reméljük tényleg leadták.
Szóval a fiúk azt mondták, hogy kamu, hogy itt lesznek teknősök, mert azok nem jönnek be a hajók közé – végig a part mentén vitorlások és jachtok parkoltak. Hát aztán jól nem lett igazuk, mert folyamatosan bukkantak fel a vízből, volt, akit kísértünk is egy darabig.
Argostolit a másik félszigettel egy kb. 700m hosszú gyaloghíd köti össze, ezen végigsétáltunk, közben folytatva a teknőc figyelést. Itt legalább a szél jól fújt, így nem volt olyan meleg.
Ma úgy döntöttünk, hogy az első étteremben eszünk amit Bedivel megláttunk, mondjuk 4,6-os értékelésű is. Készségesen, jópár percig mesélte a nő mit tudnak gluténmentesen elkészíteni, aztán maga az étel is meggyőzött minket, minden szuper volt. Mi Zozóval még sétáltunk egyet. Ez a város egy nagyon turistákra épülő hely, van egy négy irányban terjedő Váci utca típusú bevásárló utca és számtalan beülős hely is.