2018.12.20.
Reggel taxival mentünk a reptérre, nem esett jól a fél négyes kelés, főként, hogy már fél háromtól ébren voltam. Linh háza eléggé él (mivel fa), így mindenféle hangokat lehet éjjel hallani, ami nem zavart, de valamiért most felébredtem, lehet a melegfront miatt.
Becsekkolás simán ment, repülés 1,5 órát és érkezés Da Nangba. Ott foglaltunk buszt Hoi Anba, de még volt 2,5 óránk. Elindultunk reggelizőhelyet keresni, ami sokáig mission impossiblenek tűnt, aztán nagy nehezen találtunk egy pékséget, majd szemben vele egy autentikus kávézót. Én eddig nem szerettem a rövid kávét, Zozó meg a tejeset, de a vietnámi mindkettőnk nagy kedvence lett, egy minimális tejhabbal és sűrített tejjel készül.
Da Nangban van egy híd, mely egy sárkányt ábrázol, a cél az odaérkezés volt. Mivel ez a reptér a város közepén van, így gyalog indultunk útnak. Persze mire a hídhoz értünk, megtaláltuk a keresett kávézókat-reggeliző helyeket. Nagyon sok kávézó mellett eljöttünk, de ott nem lehetett semmit sem enni. A sárkányos híd és a mellette lévő is elnyerte a tetszésünket és közben azt is realizáltuk, hogy a 25 fok mellé kb. 100% páratartalom tartozik, mert csurom vizesen érkeztünk meg a hídhoz. A kötelező fényképezés után irány vissza, hogy elérjük az induló buszt. Az utolsó harmadra bepattantunk egy taxiba némi mutogatás után, hogy biztosan odaérjünk, persze a taxis ahogy haladt belefutott egy szűk átjáróba, meg kellett várnunk, hogy elálljon az egyik autó, hogy átférjünk. Némi para után megérkeztünk a belföldi terminálhoz, ahol pár perces várakozás után megérkezett a buszunk, ami elhozott Hoi Anba. Egy Amerikában élő vietnámi bácsival utaztunk, aki egyetértett, hogy itt szinte senki nem beszél angolul.
Kb. fél óra utazás után érkezés Hoi Anba, ahol a szálláson senki nem beszélt angolul, az egyik nő a testvérét hívta, átadta nekem a telefont vele tudtam angolul egyeztetni. Elindultunk enni, találtam egy jóga és vega étterem helyet, itt ebédeltünk, majd felvettük Linh öccsével a kapcsolatot, aki itt él. Elsétáltunk hozzá, és közben megtaláltuk a megfelelő bankautomatát, ami a Revolut Visa kártyámra nem számolt fel plusz díjat a készpénzfelvételért. Elég kevés helyen fogadnak el kártyát nagy bánatunkra. A pénznemük a dong, amiből a legkisebb az 1.000 (kisebbel nem találkoztunk eddig), azaz több milliókkal járkálunk, ami pár tízezer forintnak feleltethető meg. Egy vacsora jobb helyen pl. 3-400.000 dong. Egy ásványvíz 15.000 dong. (Ft-ra átváltás /1000*12)
Hától kaptunk pár tippet, mit nézzünk meg, mit csináljunk itt, majd visszajöttünk a segítségével hívott taxival a szálláshoz és elfoglaltuk végre azt. Ez után némi alvás, mert a négy órás kelés megtette hatását. Este kisétáltunk az óvárosi részbe, ami nekem nagyon tetszett, kicsit szentendrés, de sokkal nagyobb. Mindenhol ezer ember, színes lampionok, hajóznak a folyón, mindenféle boltok, egy jó nagy forgatag. A Há által javasolt egyik helyen vacsoráztunk, ami szuper volt, utána még éjszakai piacozás és séta haza.