Reggel egy ismerős lengyel sráccal összefutottunk és a buszindulás előtt még bedobtunk egy chait az út mentén. Meg kellene tanulnom ahogy itt készítik, mert otthon nem tudom ilyenre előállítani, pedig mikor megkérdeztem nem volt benne nagy titok: tej, tea, cukor és összeforralod.
Geetajival gyakoroltunk újra, és Abhi az óra legelején elmondta, hogy akinek bármi baja van, az most szóljon, mert később az óra folyamán nem lesz rá alkalma – ekkor kicsit megijedtem, hogy vajon mi a mai menü. Előrehajlásokat csináltunk, ismét jó sokáig kitartva és Geeta hanggal, szóval, mindennel motivált minket a határaink keresgélésére. Az egyik gyakorlót ismét kiemelte, most a külön gyakorló, egészségügyi problémás csoportból, akit kb. egy órán keresztül elemeztünk, hogy miből fakad a heves szívdobogása, a törzse milyen, a lába milyen és így tovább. majd ezután némi dinamikus gyakorlással újra formába hoztuk magunkat és lezártuk az ászana szakaszt, következett a pránajáma, fekvő és ülő verzióban is. Ezek közben pedig ő i
s azért ad filozófiai útmutatást. Remek humora is van, paschimottanasanaban voltunk már egy ideje, amikor elkezdte azt mondani, hogy képzeljük el, hogy a bordáink boltok és megyünk shoppingolni a lábfejünk irányába haladva, közben jót kuncogott ahogy ezt előadta, mi némileg kínunkban, de vele együtt nevettünk.
Délután Prashantji tartott filozófiát, majd egyszercsak szólt, hogy akkor supta virasana. A csapat nagy része már utcai ruhában volt, de azért lelkesen belevetettük magunkat és légzést figyeltünk közben. Mikor az ászana nevének kimondása után értetlenül néztünk rá, elmondta, hogy Guruji mindig fontosnak tartotta azt, hogy örömöt lelj a gyakorlásodban és fedezz fel benne új dolgokat, így ezt most tesztelte rajtunk.
Visszamentünk az Intézethez a busszal, ami egy fél órás út a 30 fokban, nem egy felemelő élmény, nagyon lefáraszt minket. Este riksás városnézésen voltunk, majd én elmentem a sarki szoborárushoz, hogy kölcsönadja-e a mérlegét lemérni a csomagomat. Sajnos nem volt jófej és nem adta, viszont ahogy jöttem haza, akkor parkolt le egy idősebb úr a házunknál. Nem volt egyértelmű számomra, hogy a mi házunkban lakik-e, de kiderült igen, így mivel „szomszéd” megkérdeztem van-e mérlege és kölcsönkérhetem-e. Szerencsére volt neki és kiderült járt is Budape
sten 5 éve. Beinvitáltak, a felesége készített nekem fügeturmixot és kaptam sajnos elfelejtettem a nevét indiai fűszeres falatkát is. Kiderült az is, hogy a fickó, aki néha itt aludt a ház alatt, az egyfajta gondnok, őr funkciókat lát el. Azt még nem írtam, hogy sok helyen úgy építkeznek, hogy a ház lábakon áll, és azt garázsként használják, ez a mi házunknál is így van.
Miután végre kitaláltam mit viszek haza az itteni eszközökből megkérdeztem Rishikesht, aki az elején átadta a lakást, hogy megérkezett-e az amazonról a rendelésem. Ugyanis megkértem, hogy az ő címére hadd rendeljek egy csomagot. Mondta nem. Kicsit kétségbeestem, mert kaptam sikeres kiszállítós e-mailt. Majd némi nyomozás után kiderült, hogy a lakása alatt lévő boltba adták le, amit egy röpke 15 percen belül át is hozott nekem. Szuper ajándék lesz 