2019.12.23.
A mai kirándulással kellőképpen zárjuk ezt a nyaralást (bár holnap még lesz időnk itt Patongon). Pontosan, nyolckor már itt is voltak értünk autóval, hogy elvigyenek a kikötőbe. Még két hotelből felvettünk további vendégeket, majd telekocsival utaztunk Chalong Baybe, ahonnan indult a speedboat-unk. Ott beültettek minket egy irodába, ami tele volt lila flair székekkel, a csaj nem mondott semmit, csak miután megtelt a terem, hogy még van fél óra az indulásig. A falon egy kötélre kihúzva akasztón ruhák lógtak, Gyöngyi azokat nézegette, úgy foglalta el magát.
Speedboaton még mi sem utaztunk Zozóval. Lacika nem annyira szeret a napon lenni, így ő benn ült le, mi négyen a hajó első részén, a nyitott részen. Jó választás volt, első kézből láttunk mindent, ami történik. Tényleg speedboat, azaz nekem nagyon gyorsnak tűnt, ahogy ezzel utaztunk, 20 perc alatt meg is érkeztünk az első szigetre (Koh He), Banana Beach-re. Itt az idegenvezető James elmondott pár szabályt, pl. halott korallt sem szabad sem felvenni, de elhozni sem, nem lehet dohányozni, majd kaptunk egy óra szabadidőt az ebéd előtt. Hintáztunk, fotóztunk, fürödtünk. Készült egy-két jógafotó is 
A fiúk egy fa alá terítették le a törcsiket, aminek az lett az eredménye, hogy egy idő után mindketten vitték mosni azt a tengerbe, ugyanis a fán több, jófej nagy szarvcsőrű madár lakott és ürített. Normál esetben itt is lett volna snorkelezés, de nagyon hullámzott a 
tenger, így elmaradt.
Az ebéd, az ilyen túrákon szokásosan elérhető minőségű volt, azaz egyszer megehető, de nem túl finom. Az utazási irodás csajszinak mondtam még tegnap, hogy nekem vega ebéd kellene. Kérdezi eszek-e sapagetit? Hogy mit? Hát, sapagetit, egy olasz kaja és közben mutogatja a kezével, hogy hosszú csík. Akkor jöttem rá, hogy spagettire gondol, na az is volt. Gyümölcsöt is kaptunk desszert gyanánt. Irány újra a hajó, ahol kaptunk a Gyöngyi által még hiányolt soft drinket (egy borzasztó sárgadinnye aroma ízű italt).
Újabb 20 perc után megérkeztünk a Raya szigetre, ahol a mi kitetettük magunkat Gyöngyivel a parton, a fiúk meg snorkeleztek beljebb. Ilyen gyönyörű türkizkék vizet én még nem láttam, hihetetlen volt. A strand viszont sziklás volt az egyik oldalon, középen van ugyanis egy pontonkikötő, a másik oldalon azonban találtunk olyan sávot, ahol sziklamentesen be lehetett sétálni. Mivel mi kértünk szemüveget és pipát, a fiúk itt is folytatták a snorkelezé
st, miután visszahozták őket a strandra. Maga a sziget nem zsúfolt, mert három nagy resort szálloda található kb. rajta, az egyiket láttuk is. Egy éjszaka olyan 100eFt, ahogy gyorsan ránéztem. A szállóvendégeknek az annyira nem szuper, hogy délután turistahajók tömege köt ott ki és tölt el több-kevesebb időt. Mi két és fél órát voltunk itt, majd indult a speedboat vissza Phuketre, ahol a kikötőben már vártak minket a minibuszok, hogy visszavigyenek a szállásra.
Ahogy szálltunk ki Józsi még bemutatta, amit korábban a szigeten csak Gyöngyi látott – a snorkelezés alatt annyi víz ment a fülébe, hogy szinte nem hallott, majd mindez az orrán át 
távozott. De mintha csapot nyitottak volna ki benn
A szállásra visszaérés után rövid pihenő, én leszaladtam a partra még egy naplementét végignézni, majd vacsi a szokott piacon, a szokott helyen, séta hazafelé a szokott útvonalon.