A mai reggel tengerpati és városfelfedező futással és teraszjógával indult. Gyors tervezés után megbeszéltünk mi a napi útiterv. Elsőként a falunkban lévő templommal kezdtünk. Mikor felértünk a hegyre, még éppen nem esett az eső, gondoltam, majd ha lejövünk csinálok napos képet, azonban az már nem jött össze. Fenn csak egy keservesen nyávogó macskát találtunk. Azon gondolkodtam, hogy vajon kisbusszal hozzák-e fel a hívőket, mert azért gyalog elég jó kis túra oda felkaptatni.
A következő úticél a Lagoa Congro volt. Odafelé a GPS rossz helyen fordított be minket, így aki még nem tapasztalta (Gyöngyi és Lacika) az most testközelből láthatta, hogy milyen mikor a teheneket az úton hajtják.
A cross hibrid Pandát (a többiek kérték, hogy a teljes nevét írjam le) leállítottuk az út mentén, az útviszonyok és a sétalehetőség miatt. Az erdő hihetelenül zöld, sajnos a képek nem adják azt vissza. A tóhoz egy olyan ösvényen mentünk, aminek az egyik oldala mohától, páfránytól volt szuperzöld.
A következő állomásunk a Ribeira dos Caldeiroes volt, ahol azt gondoltuk lesz vízesés meg erdő, ehhez képest egy szuper kis park volt, több vízeséssel, ösvényekkel, vízimalommal. Sajnos az eső itt is, ahogy a sziget többi részén is több kárt okozott, annyi csapadék hullott mostanában, hogy utakat mosott el, nemhogy kis erdei ösvényeket.
Az egész sziget tele van kék hortenziákkal, amik mostanra már elvirágoztak javarészt, túl giccses is lenne a nagy kékségben sétálgatni. Helyenként azért még találtunk kéket.
Megnéztünk egy miradouro-t (kilátópontot), melyből elég sok van a szigeten. Utána szerettük volna a Poco Azul tavat is megnézni, azonban nem jutottunk le, mert az esőzések miatt ez is le volt zárva. A faluban teljesen elmosta az utat az eső, az egyik irányban nem is lehetett tovább menni, mert az út beszakadt.
Még két további kilátópont fért bele sötétedés előtt. Az óceán morajlását hallgatni illetve nézni órákon keresztül tudnánk.
Vacsira találtunk egy éttermet, ami elsőre, ahogy bementünk nem volt túl bizalomgerjesztő, azonban minden várakozásunkat felülmúlta. Főként miután rendeltünk és mondta a pincérnő, hogy hoz még egy asztalt, mert nem fogunk elférni, és igaza is lett, pedig nem is ettünk sokat 