Ez a napunk elég csendesen telt, köszönhetően annak, hogy egész nap esett, hol jobban, hol kevésbé
. Dél körülre kaptuk össze magunkat, hogy a fürdőzés előtt vegyünk papucsot. Ehhez a Decathlonba elautókáztunk. Miután sikeresen abszolváltuk a feladatot útba vettük Ponta da Ferraira-t, ami egy olyan fürdőhely, hogy az óceán és egy hőforrás találkozik egy part menti kis medencében. Nem volt egyértelmű a leírások alapján, hogy tudunk-e majd fürödni, de úgy döntöttünk megnézzük. Előtte találtunk egy kilátópontot is.
A neten megnéztük, hogy van egy wellness/fürdő is, gondoltuk, hogy majd bemegyünk oda, ha a természetes medence nem lesz jó. A kilátópontból már ráláttunk az egészre, ugyanis pont a hely fölött van. A parkoló gyanúsan teljesen üres volt. Azért lementünk, csak megnézzük közelebbről is. Majdnem sikítozós szerpentin vitt lefelé, gondolkodtunk, hogy felfelé felvisz-e minket a kisautó, de szuperül ment 1-esben és csak 4000-es fordulattal.
A parton fekete sziklák és homok (láva), lenyűgöző látvány volt esőben is. A víz eléggé viharos volt, hatalmas, több méter magas hullámok csapkodták a partot, így a fürdés eleve esélytelen volt, meg ki is volt írva, hogy nem lehet. Zozóval közel mentünk a medencéhez, ahol létrákon és kötélen lemászva lehetett volna csobbanni, a víz az elég meleg lett volna. Mindannyian csak álltunk és bámultuk a hullámokat és néztük a vizet megbabonázva.
A spa is be volt zárva, a honlapján nem találtunk nyitásra vonatkozó információkat, mivel most itt nincs szezon, lehet hogy ennyi volt csak az oka.
A first week, first month, first year (első hét, első hónap, első év) jógasorozatunkból ismét született egy szuper kép (az elsőt a zöldben, az út mentén készítettük, ez lett az új kihívásunk, hogy minden nap készüljön egy).
A
z út mentén láttunk egy világítótornyot, azt megnéztük, de csak kívülről, illetve az előtte lévő mezőn keresztül lesétáltunk a partra. Elég félelmetes volt onnan lenézni a vízre.
A barátok által ajánlott Bar Caloura étteremben vacsiztunk, nekem összeraktak egy vega tálat, mert főként halat és tengeri herkentyűket lehetett enni csak. A hely szuper helyen van, fenn sziklákon a parton, csodás kilátással.
Negyed hat körül végeztünk, kezdett sötétedni, így megbeszéltük, hogy ma filmnézős estét tartunk, Lacikával hármasban megnéztük az új Szex és NY részeket, míg Zozó lepihent inkább. Előtte még beugrottunk egy szupermarketbe, ahol, ahogy Gyöngyi fogalmazott mint egy rossz gyerek vásároltunk, reggeli helyett kb. 40000 kalóriának megfelelő édességet vettünk (pékárut, felvágottat azt nem). Az egyik, Lacika által választott különösen durva volt, már külsőre is – valami fehér cukros öntet volt rajta, belül meg minden is volt benne: ropogós cucc, nutella, lekvár, aszalt gyümölcsök. Persze ő ezt meg tudta még fejelni azzal, hogy tejszínhabbal ette.