Mivel a többiek reklamáltak, meg kell jegyezzem az első nap fontos eseményét, mely kimaradt: Ferit majdnem gatyára vetkőztették a reptéren, ugyanis besípolt az öve, amit le kellett volna vennie, de nem tudott, mert beakadt. Tetőtől talpig átvizsgálták, egy külön boxba is be kellett állnia, a cipőjét is megnézték.
A tegnapot futással indítottam, melyhez egy cuki fekete cicalány is majdnem társult. A part kb 2 km, így egyben bejártam a kisvárost is.visszaérkezvén a többiek is lassan ébredeztek, Edinával a közeli pékségből szereztünk bőséges ennivalót, mellyel mindkét fiú kifejezetten elégedett volt. Persze Bedi az otthonról hozott gluténmentes granolát ette, mert a pékség az nem GM. Ittunk egy kávét a parton, majd elindultunk első úticéljaink felé.
Az út részben a parton vitt, majd fel a hegyekbe, ahol meg is álltunk fotózni. A hegyek teteje kopár, alatta némi növényzet, de ami a legjobb hogy helyenként ciprusnak kinéző csúcsdísz formájú örökzöldek vannak, egyedi képet alkotva.
Egyszerre navigáltunk telefonon és papír térképen, mert a net azért nem annyira acélos a szigeten. Sami városba érkeztünk, ahol elsőként egy építkezési állvány alatt hűsöltünk – a kikötőben volt, jó kilátással. Itt simán, némi betanítással lehet motorcsónakot bérelni és bejárni a szigetet, azonban más terveink voltak.
A google mapsen felfedeztem egy barlangot és egy tavat, melyet útba ejtettünk a mai fő látnivalónk előtt. Házak közé vitt a gps, nem értettük hol kellene ott barlangot keresni. Aztán csak megtaláltuk, kb egy építési teleknek kinéző, kapuval zárt részre kellett bemenni, némi lefelé lépcsőzés után megtaláltuk a barlangot, mely két részből állt. Két döglött patkányt megkerülve a másik felét is láthattuk. A fenti 38 fok után kifejezetten jóleső volt a lenti hűs levegő.
Nem messze volt egy kis tó is majdnem a tengerparton, azt is megnéztük: kacsák várták volna, hogy megetessük őket, de ez elmaradt. A mai fő látnivaló a Melissani barlangtó volt. Némi várakozás után bejutottunk. Ez egy felülről nyitott barlang, ami helyenként akár 39 m mély és jéghideg. Csónakkal visznek egy kört. Van egy zárt része is, ahol olyan érzésed van, hogy a fejedre esnek a cseppkő formájú sziklák. A nap besüt, a víz türkizszínű.
Egy kolléganőm ajánlása alapján elmentünk Agia Effimia kisvárosba is. Itt kaptam szülinapomra egy polipos fülbevalót, majd némi snack elfogyasztása után kerestünk egy strandot. Fehér, kerekded köves, sziklás itt a part, nekem nagyon tetszett. A múlt hétvégén beszerzett matracunkat is kipróbáltam. Egy hátrány, hogy a köveken feküdni azért nem annyira kényelmes. Átsétáltunk egy másik strandra is, ahol hasonló körülmények voltak, csak szélesebb szakaszon és kisebb kövekkel.
A kocsihoz kb. 20 perc volt a visszaút, kimaxoltuk a városnézést és strand keresést. Hazafelé vettük az irányt, ami kb. egy órás út volt. Útközben egy odafelé meglátott, jónak kinéző fa és kilátópontnál megálltunk – sajnos a képek nem lettek olyan jók, mint azt gondoltuk.
Itthon némi pihi után egy koktélbárt vettünk célba, majd este 11-kor a fiúk ettek volna egy gyrost, amit sehol nem láttunk még. Jó messze volt a hely ahová elsétáltunk, és mire odaértünk a konyha persze már bezárt. Helyette a partra kifeküdtünk a nyugágyakra és csak hallgattuk és bámultuk az éjszakai tengert. Hazafelé úton mi Zozóval betértünk egy helyre enni – nincs is jobb egy éjféli vacsinál – ugyanis az aznapi kalóriabevitelünk nem volt túl magas. Jó kis helyet sikerült felfedezni, ahol van GM, vega opció is és a fiúknak gyros. Holnap Edináékat is elvisszük oda.