2018.12.27.
Ma úgy döntöttünk, hogy még marad nálunk a motor és körbejárjuk a sziget másik oldalát is. Mi kb. pont középen lakunk, tegnap a keleti oldalt néztük meg, ma az északit vettük irányba. Előtte azonban bementünk utazási irodába, hogy lefoglaljuk a holnapi túránkat. Tegnap próbálkoztunk eggyel, azonban azt a bonyolult kérdést sem értette a kiscsaj, hogy meddig kell aznap a holnapi túrát lefoglalni, így kerestünk egy másikat, a Red Rivert. Ez orosz turistákra van pecializálva, egy orosz nő oroszul akarta volna elkezdeni, de mondtam angolul jobban járunk. Lefoglaltuk az utat, majd kifizettük volna kártyával, ha az működött volna. Abban maradtunk, hogy mivel este úgyis megyünk még vissza, akkor kifizetjük. Ez így is lett később.
Mivel útba esett, megnéztük Doung Dongban (ez a tőlünk kb. 4 km-re lévő város neve) lévő Cao Dai templomot. Ezen vallás érdekessége az, hogy azt tartja, hogy minden vallás egy és így Buddhától Jézuson át a hindu istenekig minden megtalálható a templomban. Hát, gyakorlatilag kívülről láttuk csak, mert ugyan nyitva volt és be is mentem, de bent nagyon fura volt: volt benn egy étkezőasztal, motorok, bicikli, állványon ruhák, egy színes, hajónak kinéző, de kerékkel bíró jármű, egy nőt láttam hátul egy kisgyerekkel, de nem reagáltak a köszönésemre, így kijöttem. Kívülről szép színes volt.
Elsőként az Ong Nang strandot néztük meg. Itt fürödtünk, pihentünk vagy két órát, majd továbbindultunk, hogy akkorfelfedezzük a többi északit is. Az úton továbbindulva a Bai Dai strandot kerestük. Közben elhaladtunk egy hatalmas szeméttelep mellett, ahol közvetlenül mellette éltek is emberek, illetve lehetett látni, hogy válogatják a szemetet. Ettől függetlenül nekünk a szigeten soknak tűnt a szemét, sajnos a tengerben is néhol nejlonzacskók, papucsfelek és egyéb dolgok úszkáltak.
Elhaladtunk a Vinpearl vidámpark mellett is útközben, Disney kastélytól kezdve csúszdákig, óriáskerékig itt is sok minden volt látható, de ide nem akartunk egyértelműen bemenni. A strandot sajnos nem találtuk meg, pontosabban ide sem engedtek le, mert a part mentén épült szálloda kisajátította azt, és az őrök elzavartak minket. Az egyik annyit tudott mondani angolul, hogy turn left, 4km, azaz fordulj balra és 4 km, így elindultunk abba az irányba. Strandot azt nem, csak kikötőt találtunk, és a sziget északi pontját, ahonnan már láttuk a kambodzsai partokat.
Mivel már benne jártunk a délutánban ettünk egyet, Zozó egy két embernek elegendő tintahalat, én meg grillezett okrát, de az is két emberes volt. Hazafelé vettük az irányt, közben útba ejtettük a Su Muon pagodát is. Ez a templom fenn van a hegyen, kicsit kalandos volt a motorral, rajta ketten felmenni nekem, de kibírta a moci.
Vissza a szállásra, némi pihenés a sötétben, mert áramszünet volt, majd este be a piacra. Egy vega étterembe mentünk, ahol szintén olyan kajafeliratok voltak, hogy vegán kacsa, vegán disznó, stb. Ahogy leültünk, a mellettünk lévő pár éppen felállt, az ételükhöz nem igazán nyúltak, szerintünk nem tudták, hogy ez vega étterem és nem flancolásból hívják vegán disznónak az ételt.
Sétáltunk egyet, betértünk egy boltba is pl. papírzsepit venni, majd indultunk volna vissza a motorhoz. Közben elkezdett esni, amit én korábban láttam az időjárás-jelentésben, de nem vettem komolyan. Megálltunk egy eresz alatt, és vártuk, hogy elálljon. Jó kis vihar kerekedett, ami kétszer úgy tűnt, hogy eláll, majd újra rákezdett. Kérdeztem is Zozót, hogy ugye nem eshet annyi eső, hogy ne tudjunk motorral hazamenni? Hát majdnem
rászóltam. Minimálisan esett mikor elindultunk, egy darabig minden oké volt, majd látjuk, hogy dugó alakul. Aztán megláttuk a város valószínű legmélyebb pontja, ahol azelőtt két nappal este iszogattunk, most vödörrel merték ki a vizet a helyről. Az utcán a teherautóknak ért kerékmagasságig a víz. Vietnámi módra át a bal oldalra, fel a járdára, motorral azt is lehet, sőt simán ledudálják a gyalogost a járdáról is.
Mivel nemcsak a mi ötletünk volt ez, így itt is kialakult némi dugó, pár centire haladtunk el egy halárus mellett, ott nagyon örültek nekünk, hellóztak, integettek. Elég durván néztek ki a jóformán úszó autók, Zozó ahogy letette a lábát, mondta, hogy kb. bokáig ért a víz (a járdán). Nagyon ügyesen kinavigált minket a mederből, kb. 100 m szakasz volt ilyen, utána simán hazamentünk. Szerencsére volt meleg víz a szálláson és addigra már áram is.