11 éve eldöntöttük, hogy nyáron nem megyünk nyaralni. Aztán most mégis Görögország lesz ezen pár bejegyzés főszereplője. Július 13-án kiautóztunk Bécsbe. Budapestről indulva olyan vihar volt, hogy a pályán kb. 80-nal mertem haladni a látás- és útviszonyok miatt. Ahogy közeledtünk a határhoz az ég is kiderült. A reptéren szembesültünk azzal,…
Az utolsó nap reggelén időben reggeliztünk, korábban a tervezettnél, hogy elinduljunk Funchalba, leadni az autót. Némi hegyi út még várt ránk, mivel északról vissza kellett térnünk délre. Egy percre megálltunk útközben, újabb vízesést és szivárványt sikerült látni. Hamarabb érkeztünk Funchalba, így először az utolsó szállásunk felé vettük az irányt, hogy…
A tegnapi poszt kiegészítéseként még le kell írnom, hogy este fél 12-től sikerült nemcsak üres rakétákat fellőniük, hanem volt igazi tűzijáték is. Sőt, fél egyig szólt az utcabálon a zene, miközben helyenként szakadt az eső is. Nem baj, hogy nem mentünk le. Mára a Pico Ruivo megmászása volt kitűzve, mely…
A mai első helyszínünk a Fanal erdő volt, mely a világörökség része, egy mesebeli babérerdő, kb. 500 éves fákkal. Sokszor ködbe van borulva, ma láthattuk kicsit napfényben, esőben, szélviharban és némi felhőbe/ködbe burkolózva is az egy-két óra alatt, amit ott töltöttünk. Ha teljesen ködben van, könnyű eltévedni benne és kósza…
Ma reggel egy rövid búcsúfutással köszöntem el Canico de Baixo-tól. Reggeli közben egy trikolór cicus várta a baconfalatokat Zozótól (akitől kapott is). 10-ig el kellett hagynunk a szobát, útnak is indultunk a következő szálláshelyünk, Porto Moniz irányába. Mivel mára sem mondtak túl szuper időt, így lazán kezeltük a programot, útközben…
A tegnapi esőzések hatására mára az összes túraútvonal a hivatalos madeirai turistahonlapon zárva státuszban szerepelt, így felmerült a kérdés, hogy egyáltalán elinduljunk-e. Részben azért is, mert a túrabakancs meg a dzsekik egy éjszaka alatt nyilván nem száradtak meg. Mivel mára jó időt jósoltak, kinéztem egy túrát, szám szerint a PR7…
A mai nap újabb buszúttal indult, ismét Funchalba, hogy felvegyük az előző este neten lefoglalt autót. Ami újdonság volt, hogy a funchali helyi közlekedést is kipróbáltuk, az egyik “bkv” busszal mentünk 13 megállót a kölcsönzőig. Az autókölcsönzések nem tartoznak a sikersztorijaink közé, ahogy a mai sem lett az: nem volt…
Ma reggel úgy indultunk, hogy pihenünk, vagy max bérelünk motort és elmegyünk a sziget észak-keleti csúcsához. A motorbérlés nem jött össze – drága volt és nincs biztosítás csak és kizárólag az utasra, így nem vállaltuk be. Autó egy napra szintén drága lett volna (holnaptól van autónk). Így visszaindultunk a hotelbe…
A tegnapi 18 km után ma elég nehezen keltünk ki az ágyból, így lazára vettük és nem terveztünk semmi extrát. Reggeli után kitaláltam, hogy sétáljunk át a szomszédos faluba (Garajau), van ott egy Krisztus szobor, meg felvonó és strand is. Az útvonaltervező kb. 40 perces sétát írt, így nekiindultunk. Tőlünk…
Ma reggel ahogy felébredtem és kinéztem, annyira vonzott az óceánpart, hogy muszáj volt elmenni futni, pedig nem terveztem, hogy fogok most. Az első, legjobb nyaralásunkra emlékeztetett a part menti futás (Lanzarote), most csak 2,7km-t mentem, de üdítő volt. Futás után jóga a szobában, de lehet a parton kellene azt is.…