Jetlag?

2019.12.12. Naivan azt gondoltam hogy egy teljes éjszaka kihagyása után, némi repülőn alvás segítségével másnap már 8-9 körül ébren leszünk. Hát ez először 10:13-kor történt meg, de gyorsan vissza is feküdtem és olyan egy óra körül indultunk el várost felfedezni, Lacika nélkül, aki még pihent 3-ig. Az első helyen, ahol…

Continue reading

Érkezés Phuketre

2019.12.11 Dubaiból újabb kb. 5 órás repülőút vitt Phuketre. Mivel egy éjszaka kimaradt kellően fáradtan szálltunk fel és indultunk útnak. Kb. mindenki, Józsi kivételével rögötn elaludt és majdnem végig is aludtuk az utat. Phuketen a kellemes ázsiai meleg várt minket. Persze előtte beszereztük a sim kártyát, hogy legyen netünk, illetve…

Continue reading

Irány (újra) Thaiföld!

2019.12.10. Idén már mondhatom, hogy szokás szerint ismét decemberben készültünk nyaralni, télből a nyárba. A jó kis nyári november után igazán nem esett jól a kezdődő decemberi hideg és a hó-jég-latyak trió. Idén ötösben indultunk el, Gyöngyi-Józsi és Lacika társaságában. Dubai-on keresztül repültünk, Emirates-szel, ami a világ legjobb légitársasága. Hát,…

Continue reading

Workshop Gulnaz-zal – egyenesen Indiából

A hétvégén egy igazi indiai stílusú, pörgős, alapozó workshopon vettem részt. Gulnaz Dashti Puneból, Guruji tanítványa, az anyaintézmény tanára tanított minket Budapesten. Egyszerűen imádom az indiai angolt, a kedvenc szavam ahogy ejtik a correct – fonetikusan karekt Alapozó workshop, ez alatt azt értem, hogy abszolút kezdő pózokkal dolgoztunk végig, új…

Continue reading

Felemelő, inspiráló, elgondolkodtató és búcsúzó

Az utolsó napom Puneban. A reggel majdnem a szokásosan indul, némi félreértés után elszámolva az időt riksával érkezünk a buszokhoz. Ott még belefér egy chai indulás előtt. Érkezés a stadionba, ma kevésbé szétrázósan. Kivételesen eszközök nélkül, utcai ruhában, cipőben léphettünk be a stadionba. Mindenki elővette a legjobb európai vagy indiai…

Continue reading

101 éves fejenállás

Ma volt az intenzív kurzus utolsó napja. Reggel jó hűvös volt, így részben erre is hivatkozva Geetaji ülő pránajámával indította a napot. Az egész délelőtti szekció egyben volt, annyi szünet volt, hogy akinek kellett kimehetett mosdóba, addig mi supta baddha konasanában vártuk, hogy visszatérjenek. Ami eddig nem volt és már…

Continue reading

The goal is the soul

Reggel egy ismerős lengyel sráccal összefutottunk és a buszindulás előtt még bedobtunk egy chait az út mentén. Meg kellene tanulnom ahogy itt készítik, mert otthon nem tudom ilyenre előállítani, pedig mikor megkérdeztem nem volt benne nagy titok: tej, tea, cukor és összeforralod. Geetajival gyakoroltunk újra, és Abhi az óra legelején…

Continue reading

Turn, more, one, more, two, more, three

Ma újra Geeta tanított, azonban nem volt meglepetés, hacsak az nem számít annak, hogy rögtön ülő pránajámával kezdtünk. Nyitott szemmel, emelt fejjel végeztünk brahmarit többek között, majd kitértünk a shitali és shitkali pránajámára is. Gyakorlással folytattuk, sirsászanával, azonban előtte Geetaji kiemelte a szem relaxáltságának fontosságát, azaz, hogy ha  szemproblémád van…

Continue reading

High jump, long jump

A mai nap ismét Geetaji tanított. Az odaérkezés nehezebben ment, mert ma volt a Pune félmaraton, 10 km és 6km futás, és kerülőúton juthattunk csak el a stadionba, ahol mi is vagyunk és a rendezvény is volt. Az odafelé úton láttam egy szabadtéri fitnessparkot – már többet is láttam, de…

Continue reading

Yoga means union

Ma Geetaji tanított, így végre alkalmam nyílt személyesen tőle is tanulni. Egy kisebb felvezetés után, melyben értelmezést kaptunk tőle a jáma-nijáma témakörből, a samadhi fogalmáról megkezdtük az ászanagyakorlást is. Kezdő típusú – legalábbis a szillabusz szerint – ászanákat gyakoroltunk, pl. trikonasana, virabhadrasana 1-2, parsvakonasana hosszabb kitartásokkal és magyarázattal. A kezdő…

Continue reading